EMLÉK

Egy gyönyörű tavaszi reggel váratlan látogatónk érkezett. Ajtónk előtt egy reszkető négylábú kért bebocsájtást.

Nagyon megsajnáltuk szegényt és abban a pillanatban örökbe fogadtuk. Sima szőrű tacsiként, tekintettel termetére, Csöpi lett a neve. Ahogy beengedtük, az Őt megillető helyre, a legjobb fotelba ugrott. Szemébe látszott az öröm. Gyors fürdetés és szárítkozás után már úgy járkált a lakásban, mintha évek óta itt lakna. Egész napos játék után fáradtan zuhantunk ágyba. Alvás közben arra lettem figyelmes, hogy a paplan alatt nem vagyok egyedül. Lábamnál bevackolta magát és jóízűen aludt. A reggeli óracsörgésre egyszerre ébredtünk. Párom nem röpködött örömében amikor meglátta Csöpikét a paplan alól kimászni. Reggeli után új társunk vidáman lefetyelte a tejet. Az egész napos játék után ismét az ágyé lett a főszerep. Csöpi éppen ugrott volna az ágyra, de a ház ura leparancsolta. Sértődötten, de szófogadóan feküdt be a fotelba. Amikor párom horkolásba kezdett éreztem, hogy emelkedik a paplan. Megérkezett éjjeli hálótársam. A reggeli óracsörgésre puskagolyóként repült a fotelba. Mire a gazda ébredt, Ő bárgyú arccal ült a helyén. Csodálatos hetek következtek. Átrakatta velünk a farakást egy nyamvadt kisegér miatt. Aztán egy reggel négy kiskutyával ajándékozott meg bennünket. Nagy szeretettel óvta őket, de megengedte, hogy segítsek neki. Ilyenkor az ínyét felhúzva mosolygott. Amikor a kölykök új gazdikhoz kerültek, Csöpi bánatos lett. Lányaim egy kiscicát hoztak neki vigasztalásul, melyet azonnal elfogadott. Együtt játszottak, egy tányérból ettek.

A család és a hozzá tartozó jövevények életében nagyon szép évek következtek, mígnem 10 évesen Csöpi ismét anyai örömök elé nézett. Nagy pocakjával komótosan ballagott, a lépcsők nehéz feladatot jelentettek számára. Egy reggelen eljött az idő, hogy megszabaduljon terhétől. Nagy kínok között 10 év után ismét négy kiskutya látta meg a napvilágot, de mint hamar kiderült kettő halva született. Őket illően eltemettük. Csöpin látszott a kimerültség. Tejjel, vízzel kináltuk. Fáradt szemeiben ott volt a hála. Másnap állatorvos segítségét kértük, aki megállapitotta, hogy még két kiskutya van benne, sajnos halva. Injekció, infúzió után másnapra mütétre kaptunk időpontot. Délután 3 órára kellett vinnünk a rendelőbe. Két órakor még megszoptatta csemetéit, majd mózeskosárba autóba tettük. A hátsó ülésen a lányok simogatták.

A rendelőbe gyors vizsgálat, lekötés és altatás következett. Ma is látom, ahogy rámnézve búcsúzott. Én megsimogattam és vigaszként annyit mondtam neki: -öreglány nemsokára jobban leszel.- Ezt akkor én komolyan gondoltam.

Hosszú percek következtek. Végre nyílt az ajtó. Az orvos és a felesége jött és közölte a rossz hírt. Sajnos az asztalon meghalt, nem bírta a szive. A méhe szétrepedt. Ekkor jött az őrület. A lányokkal összeborulva sírtunk. Kis idő múlva zsákba kaptuk meg szeretett Csöpikénket. Hazaérve diófa árnyékában gödröt ástunk és valódi temetést rendeztünk.

Sírhelyén kivacsból van kirakva: C S Ö P I

E kis kupacra mindig kerül virág. Csöpi mostmár odafenntről vigyáz reánk.

Megosztás

Link: