

Csak nemrégiben ismerkedtem meg vele, de máris beleszerettem....
Vonz a haiku frappáns tömörsége, ezért gyakran írásukkal töltöm az időmet.
Alább néhány közülük.


Szellő hoz felém Fa ledobálja
édes virágillatot,
orgona nyílik.

megunt, fakó ruháját,
a nyár búcsút int.
Hol a hűs patak *** Szorgos méhecskék *** Holdfényes május *** Csendes éjszaka, *** Ébred a hajnal,

csordogál medrében,
virul az élet.
virágot csókolgatva
mézet gyűjtenek.
éjszakán szerelem gyúl
ifjú szívekben.
sötétség csillaga a
vakító holdfény.
szellő halkan fuvoláz,
virágok nyílnak.

Vasorrú bába A lemenő nap
seprűnyélen megy a bálba,
éjjeli járat.
a tóba lábat áztat,
víztükör ízzik.
Tavasz hoz reményt,
Megduzzadt folyó
mikor elhagyja medrét,
víz mindent elvisz.
nyár szerelmet, ősz esőt,
a tél hideget.
Sötét fellegek, Felhő megrázza
fejünk felett lóg a csend,
vihar közeleg.
földig érő szakállát,
hó mindent takar.
|
|
|
|
|
Izzadságcseppek, |
|
Jégvirág nyílik, |
|
|
|
|
| Sír az őszi szél, lemosva nyárnak porát, látni még csodát. |
|
Hegyek ölelnek csöppnyi csodás kis tavat, kristálytiszta víz. |

|
|
|
|
|
Kinn farkas ordít, |
|
Fogyókúrázik |
|
|
|
|
|
Szél nagy port kavar, |
|
Villám cikázik, |
|
|
|
|
|
Eggyé válni a |
|
Aszott szőlőszem |
|
|
|
|
| Kék szőlőszemek mosolyogva gurulnak: királyi nedü. |
|
Mosolygós alma elszakadva fájától: messzire gurul. |
|
|
|
|
| Hol van a pásztor? kutyáit sem látni már: szétszéledt a nyáj. |
|
Szikrázó fények, száz szeme van az éjnek, meteor rajok. |
|
|
|
|
| Éj leple alatt neszez a néma csend hold fénye ragyog. |
|
Csöndes az utca, sötétség tekeredik lassan a tájra. |
|
|
|
|
| Mély barázdát húz kertek aljába az ősz, könnycsepp az arcon |
|
Amikor végképp elcsendesedik a táj, már semmi se fáj. |
|
|
|
|
|
Éjszaka csendje |
|
|
|
|
|
|
|
Hozzászólások (0)
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!